2012. szeptember 23., vasárnap

Magyarország, Szeged, a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje, SzG3


A feleségem miatt havonta egyszer le kell mennem Szegedre, így lehetőség nyílt arra, hogy Szegedet, ill. az itt található nevezetességeket bemutathassam. Most az Egyetem Füvész kertjét mutatom be (Szegedről úgy általában majd később). Október elején mentem megnézni, míg a feleségem az Egyetemen előadásokat hallgatott. Az idő gyönyörű volt, napsütés, ami a színeket alaposan kihozta. A füvészkert amúgy nem túl nagy (kb. 2-3 órát, némi üldögéléssel, nézelődéssel el lehet itt tölteni). Viszonylag nem túl egyszerű idetalálni, bár csak egy trükkje van a dolognak, ha a Belvárosi hídon átjövünk erre az oldalra, a híd után 180 o-os szögben vissza kell fordulni a Tisza felé, kimenni a gáton futó útra és azon menni tovább. Kb. 2-3 km után az út balra kanyarodik és kb. 700 m múlva balra megtaláljuk a bejáratot. Ha más úton megyünk, belegabajodunk egy nagy lakótelep kusza úthálózatába (Én is ezt tettem először). Igyekeztem nem figyelembe venni, hogy nyáron láttuk a müncheni botanikus kertet (abszolute mások a lehetőségeik), így egészen kellemes lett az itt tartózkodásom, bár az üvegházak sajnos eléggé lepukkadtak voltak, viszont az idegenvezetés az üvegházban nagyon lelkes volt. A botanikus kert fő látványosságai a bejárat köré csoportosulnak, itt vannak a tavak (ezek szépek), a rózsakert, az üvegházak, a növényritkaságok, a kert kb 80 %-a egy szép erdőnek tekinthető, tóval, őzzel. Mindenesetre a látvány az Alföldön nagyon kellemes, nem egy pusztában vagyunk. Most néhány szó a park történelméről:
A kolozsvári egyetem Szegedre költözésekor, 1922-ben a város 20 kh szántóföldet ajándékozott az egyetemnek füvészkert létesítése céljából. A növényekkel történő betelepítést az alapító igazgató, Győrffy István 1925-ben kezdte, gyűjtőutak anyagának felhasználásával. 1928-ban ártézi kút, 1929-30-ban növénynevelő üvegház létesült, 1931-ben készült el az első tó. Ugyanebben az évben jelent meg az első magcsere-katalógus (Index Seminum). 1932-ben az óföldeák-gencsháti Návay kastély tavából került Szegedre az indiai lótusz, ami azóta is a kert különleges látványossága. Sajnos, az óföldeáki állomány megsemmisült. 1940-től Greguss Pál professzor töltötte be az igazgatói posztot. Nevéhez fűződik az akkori kert elsősorban az oktatást szolgáló, didaktikai célú gyűjteményeinek kialakítása (rózsakert, sziklakert, arborétum, rendszertani gyűjtemény), s a szecsuáni (délkínai) ősfenyő betelepítése. 1952-58 között üvegházakat építtetett a trópusi haszon-növények bemutatására.
1965-től Horváth Imre professzor vette át a kert igazgatói posztját. A kert területét 10 kh-al bővítette. Ezen a területen a füvészkertekben szokásos rendszertani alapú növénybemutatás helyett -hazánkban elsőként- növénytársulásokat alakított ki. Felismerte, hogy az oktatás mellett a füvészkertnek kutatási feladatokat is el kell látni, s felépítette az autoökológiai kutatások végzésére alkalmas fitotron épületet. Emellett három, télen fóliával fedett házzal bővítette az üvegházakat, központi fűtést, szilárd burkolatú utakat és térvilágítást alakított ki, bevezettette a városi vezetékes vizet.
Horváth professzor halála után három évig Simoncsics Pál, majd Gulyás Sándor igazgatta a füvészkertet. Ekkor kezdődött a rózsakert felújítása, létrejött az évelő növények gyűjteménye. 1992-ben Gulyás Sándor állíttatta a kert bejáratának díszes székelykapuját.
Néhány szó a növényritkaságokról:
Az indiai lótusz (Nelumbo nucifera) 1933-ban került a Füvészkertbe az óföldeák-gencsháti Návay kastély -ma már nem létező- tavából.
A füvészkerti kút artézi vizével feltöltött tóban megtalálta életfeltételeit, Közép Európa legnagyobb szabadföldi állományát alkotja.
A lótusz a buddhizmus szent növénye, Indiában fontos táplálék-és gyógynövény. Leveleinek felületi mintázatait lemásolva ipari alapanyagok készülnek belőle (Lotus effekt, Wikipédia ).
A dél kínai (más néven szecsuáni) ősfenyőt (Metasequoia glyptostroboides) sokáig csak megkövesedett maradványokból ismerték és kihaltnak hitték. 1944-ben találták meg az élő példányait. 1948-ban számos mag került Európába. Ezekből a magokból Szegedre is jutott, s belőlük nevelkedett a kertben látható öt egyed, amelyek ma a kert legmagasabb fái. A veszélyeztetett fajok közé tartozik, világszerte védett növény.
Szerintem jó időben megéri a 2-3 órát rászánni.



Ha tetszett, vagy hasznos volt a bejegyzés, kérlek jelöld meg a g+1-et (alul található)! Köszönöm!
Vissza a főoldalra (katalógus)
Ez itt egy hirdetés: professzionális angol és német nyelv oktatás Budapesten!
Klímaszerelés Budapesten és környékén


 a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje, a bejárat
 a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje, a kémény
 a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje, az üvegházban
 a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje, a rózsakert
 a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje, a lótuszok tava
 a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje, a délkínai ősfenyő
 a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje
 a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje
 a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje
 a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje
 a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje
 a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje, mocsárciprus
a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje

Ha tetszett, vagy hasznos volt a bejegyzés, kérlek jelöld meg a g+1-et (alul található)! Köszönöm!
Vissza a főoldalra (katalógus)
Ez itt egy hirdetés: professzionális angol és német nyelv oktatás Budapesten!
Klímaszerelés Budapesten és környékén

Szöveg (részben): http://www.fuveszkert.u-szeged.hu/


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése